Stresszes cic�k

A kutat�sok szerint a nagyfok� stressz �llatokn�l is hozz�j�rulhat a fizikai betegs�gek kialakul�s�hoz, ak�rcsak az embern�l. Zajos �p�tkez�s vagy egy vet�lyt�rs s�lyos lelki probl�m�kat okozhat kedvenc�nknek.


R�g�ta ismert jelens�g, hogy h�zi�llatok is szenvedhetnek a stresszt�l. Mint minden eml�s, a macsk�k is alapvet�en n�gyf�lek�ppen reag�lnak, ha fenyegetve �rzik magukat. Harcolnak, elmenek�lnek, megdermednek, beh�dolnak. Ha azonban egy macsk�nak a n�gy k�z�l egyikre sem ny�lik lehet�s�ge, a stressz tart�ss� v�lik, �s szorong�ss� alakul.

Ez akkor t�rt�nhet meg, ha egy macska k�ptelen azonos�tani f�lelme forr�s�t, vagy ha nem szabadulhat meg t�le. A k�rny�ken foly� �p�tkez�s vagy egy vet�lyt�rs �lland� jelenl�te s�lyos lelki probl�m�kat jelenthet egy macska sz�m�ra. Hossz� t�von pedig olyan testi betegs�geket is okozhat, mint az emberekn�l.

A kutat�k �gy v�lik, hogy a h�gyh�lyagbetegs�gek okoz�ja sok esetben a huzamos stressz. F�leg azon fajtiszta, k�z�pkor� vagy k�v�r macsk�kn�l jelentkezik valamilyen h�gyh�lyagbetegs�g, amelyek nem j�rnak ki, �s sz�raz t�pon �lnek. A kutat�k arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a tart�s stressz is hozz�j�rul e k�rt�pus kialakul�s�hoz.

Ha a szervezetet er�s inger �ri, stresszel (izgalmi �llapottal) v�laszol. A stressz lehet k�ros �s k�ros vagy kellemes, k�v�natos. Ez�rt az �l�l�nyek nemcsak ker�lik a stresszt, de keresik is. A stressz fogalm�nak �s elm�let�nek kidolgoz�sa a magyar fiziol�gus, Selye J�nos (1907-1982) m�ve. � hangoztatta, hogy "a stressz az �let sava-borsa". Elm�let��rt csaknem t�z �ven �t jel�lt�k az orvosi Nobel-d�jra, de sosem kaphatta meg.